I. fejezet AZ EGYESÜLET ELNEVEZÉSE, CÉLJA ÉS FELADATAI 1.§ Az Egyesület elnevezése, székhelye (1) A "Herman Ottó" Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület (a továbbiakban: Egyesület, hivatalos rövidítése: HEROSZ) – mint a Herman Ottó által 1882-ben alapított Magyar Országos Állatvédő Egyesület jogutódja – jogi személyként működő országos egyesület. (2) Az Egyesület székhelye: 1113 Budapest, Nagyszőlős u. 21. (3) Az Egyesület pecsétje: köralakban a „Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület 1882 Budapest” felirat. (4) Az Egyesület az Állatvédelmi Világszövetség (World Society for the Protection of Animals – WSPA) tagja. 2.§ Az Egyesület célja (1) Az Egyesület célja: a) a társadalomnak – elsősorban az ifjúságnak – a természet, különösen az élővilág megismerésére, szeretetére való nevelése; b) az élővilág korszerű védelmének elősegítése és fejlesztése; c) közreműködés az országos környezet-, természet- és állatvédelmi feladatok végrehajtásában; d) az állattartási kultúra fejlesztése, az állattartóknak az előírások megtartására és szakmai ismeretek bővítésére való nevelése. e) Együttműködés az önkormányzatokkal, az állat és természetvédelemre irányuló célkitűzések megvalósításában, f) állatotthonok, állatmenhelyek létrehozása és üzemeltetése. (2) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat és nem folytathat, országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állított és nem állíthat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt és nem nyújthat. Az Egyesület feladata 3.§ (1) A 2. §-ban meghatározott célok megvalósítása érdekében az Egyesület: a) tömöríti azokat, akik önként, meggyőződésből támogatni kívánják a természet és az élővilág védelmének ügyét, b) széles körben propagálja a természet- és állatvédelmet, s céljai népszerűsítése érdekében propaganda-anyagokat, kiadványokat terjeszt, plaketteket és érméket adományoz, kapcsolatot épít ki a hírközlő szervekkel, szakmai klubokat hoz létre, c) az ifjúságnak a természet, az élővilág szeretetére nevelése érdekében előmozdítja a természet- és állatvédelemnek az iskolai oktatásba való beilleszkedését, továbbá elősegíti az oktatási intézményekben természet- és állatvédő klubok szervezését, valamint szakmai klubok létrehozását, d) javaslatokkal segíti az állami és társadalmi szerveknek a természet- és állatvédelemmel kapcsolatos állásfoglalásait, e) javaslatokat tesz természet- és állatvédelmi feladat-tervekre, vetélkedőket rendez, továbbá tanulmányi kirándulásokat, ifjúsági táborokat, konferenciákat és kiállításokat szervez, f) létrehozza, illetőleg előmozdítja állatotthonok létesítését, s a lehetőségekhez képest gondoskodik ilyenek üzemeltetéséről, g) küzd a kóbor állatok számának csökkentéséért (szükség esetén ivartalanítással is) és elősegíti a gazdátlan állatok megfelelő elhelyezését, illetve elveszett állatok gazdájukhoz való visszajuttatását, h) az illetékes önkormányzati szervekkel történő megállapodás alapján közreműködik az eb-rendészeti feladatok ellátásában, segítséget nyújt az állattartással kapcsolatos szabályok kialakításában, i) az állatvilág védelme érdekében propagálja madárvédelmi eszközök (odúk, etetők) gyártását, a vadon élő állatok szaporító (költő) helyeinek védelmét, a téli vadetetést, továbbá a védelem hatékonyságának fokozása érdekében általában előmozdítani törekszik a vadászokkal, vadgazdálkodókkal való együttműködést, j) természet- és állatvédelmi járőrszolgálatot szervez más (állami és társadalmi) szervekkel, szervezetekkel együttműködve, k) fellép az állatkínzás minden formája ellen, l) a természet- és állatvédelmi jogszabályok, valamint hatósági rendelkezések megsértésének észlelése esetén előmozdítja a szükséges eljárás megindítását, m) jogi támogatást nyújt azoknak, akik a természet- és állatvédelmi jogszabályok, hatósági rendelkezések megszegőivel szemben – a törvényes keretek között – fellépnek, n) a természet- és állatvédelem hatékonyságának fokozása érdekében együttműködik a hasonló célokért küzdő belföldi és külföldi szervezetekkel, o) minden olyan tevékenységet végez, amely erkölcsileg és anyagilag elősegíti az Egyesület céljainak megvalósítását, p) részt vesz az állat- és természetvédelemmel kapcsolatos törvények végrehajtási rendeleteinek kialakításában, továbbfejlesztésében és betartatásában, r) vállalja saját költségén fenntartott és üzemeltetett állatotthonok létrehozását, csökkentve, illetve átvéve ezzel az állam, illetve az Önkormányzatok ilyen irányú kötelezettségeit, illetve gondjait, s) arra törekszik, hogy a Fővárosi és megyei, valamint a helyi Önkormányzatokkal olyan megállapodásokat, illetve szerződéseket hoz létre, amelyekben részben, vagy teljes mértékben átvállalja az állat- és természetvédelemmel, valamint egyéb jogszabályokban meghatározott feladataikat. (2) Az Egyesület közhasznú, illetve kiemelten közhasznú szolgáltatásaiból a tagokon kívül más természetes és jogi személy is részesülhet. (3) Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében – e célok veszélyeztetése nélkül – végezhet. (4) Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában (Alapszabály 2. § és 3. §) meghatározott tevékenységére fordítja. (5) Az Egyesület működésére vonatkozó iratokba az Egyesület munkája iránt érdeklődők – az Egyesület székhelyén működő Titkárság dolgozóinak munkaideje alatt – betekinthetnek. E jogosultság igénybe vevőiről – azok nevének és lakcímének feltüntetésével – a Titkárság kimutatást vezet. (6) Az Egyesület a tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatokat évente legalább egy alkalommal – szerződésben foglaltan a Magyar Televízió MTV1 csatorna teletexten (1 fő oldalon és + 4 oldalon) a megyei és városi szervezetek helyi sajtóban fizetett hirdetés útján, az országos napilapok közül legalább kettőben tudósítás formájában közzéteszi. II. fejezet A TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI, VALAMINT, A TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE Az Egyesület tagjai 4.§ (1) Az Egyesület tagja lehet az a tizenkettedik életévét betöltött magyar és külföldi állampolgár, aki az Egyesület célkitűzéseivel egyetért, az alapszabályt elfogadja és belépési nyilatkozatában vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az egyesületi munkában. (2) Az Egyesületnek jogi személy is tagja lehet. A jogi személyt az egyesületi tagságával kapcsolatos eljárása során a szervezet szerinti vezetője vagy az általa megbízott személy képviseli. (3) Az Egyesület tagjai: rendes tagok, pártoló tagok és tiszteletbeli tagok. a) Az Egyesület rendes tagját megilletik az egyesületi tagságon alapuló jogosultságok és terhelik az abból folyó kötelezettségek. b) Az Egyesület pártoló tagja korhatár nélkül az a természetes vagy jogi személy, aki, illetőleg amely a belépési nyilatkozatában pártoló tagként vállalja az egyesületi célkitűzések erkölcsi és anyagi támogatását. A pártoló tag a Küldöttközgyűlésen csak tanácskozási joggal vehet részt. A pártoló tagság lehet egyéni és csoportos. A pártoló tagot az ilyen tagságáról írásban értesíteni kell. c) Az Egyesület tiszteletbeli tagja az a természetes vagy jogi személy, aki, illetőleg amely kiemelkedő társadalmi, politikai, tudományos, művészeti vagy szakmai tevékenységével hathatósan támogatja az egyesületi célkitűzések megvalósítását. A tiszteletbeli tagot az ilyen tagságáról értesíteni kell, és részére díszoklevelet kell kiadni. d) Az egyesületi tagsággal kapcsolatos jognyilatkozat érvényességére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. A tagsági viszony keletkezése 5.§ (1) Az Egyesület tagjai közé való belépés a kitöltött belépési nyilatkozatnak az Egyesület Titkárságánál, vagy pedig valamelyik helyi szervezeti egységnél való benyújtásával történik. (2) A tagsági viszony a belépési nyilatkozat alapján a tagnyilvántartásba való felvétellel és a tagsági igazolvány kiadásával – a belépési nyilatkozat aláírásának időpontjára visszamenő hatállyal – keletkezik. (3) Az Egyesület tagjairól nyilvántartást kell vezetni, és részükre tagsági-igazolványt kell ki állítani. (4) A tagnyilvántartás vezetésének helye az Egyesület Titkársága. A helyi szervezetek tagjait az illetékes területi (megyei) szervezetnél is nyilvántartásba kell venni. (5) Az Egyesület tagja általában az állandó lakhelyén működő szervezet tagja. Amennyiben lakhelyén nincs működő szervezet, úgy a központi nyilvántartásban kell regisztrálni a tagságát, vagy annál a szervezetnél, amelyet belépési nyilatkozatában megjelöl. (6) A tagnyilvántartás az adatvédelemről szóló hatályos törvény rendelkezéseinek betartásával történhet. 6.§ Az Egyesület tiszteletbeli és pártoló tagjainak felvételéről az Elnökség határoz. A felvételre a területi szervezeti egységek is tehetnek indokolt javaslatot. A tiszteletbeli tagokat az Egyesület Titkársága tartja nyilván. A tagok jogai 7.§. (1) Az Egyesület rendes tagja jogosult: a) az Egyesület céljának megfelelően részt venni az egyesületi tevékenységben, a szervezeti egységek munkájában, megilleti a választás és választhatóság joga, b) részt venni a küldöttválasztó közgyűlésen, küldötté való megválasztása esetén, a küldöttközgyűlésen, valamint annak a testületi szervnek a munkájában, amelybe beválasztották; továbbá a helyi (területi) szervek taggyűlésein, illetve küldöttgyűlésein, c) javaslatait és véleményét közvetlenül vagy közvetve a területi szerv vezetője útján az Elnökségnek írásban vagy szóban előterjeszteni, d) igénybe venni az Egyesület által nyújtott kedvezményeket, a környezet-, természet- és állatvédő szakemberek segítségét, e) részt venni az Egyesület által szervezett tanfolyamokon, előadásokon, rendezvényeken és egyéb programokon, f) az Egyesület bármely szervének határozatát – a tudomására jutástól számított harmincnapon belül – a Bíróság előtt megtámadhatja (1989. évi II. törvény 10.§ (1) bekezdés). (2) A helyi (területi) szervezetek taggyűlésein az Egyesület minden rendes tagja választhat és választható. A tagok kötelességei 8.§. Az Egyesület tagja köteles: a) jogszabályok, az Alapszabály és a belső szabályzatok rendelkezéseit megtartani, b) az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában a lehetőségekhez mérten közreműködni, c) az Elnökség által megállapított tagdíjat megfizetni, d) az egyesületi vagyont védelmezni, e) az egyesületi életben részt venni, annak kulturáltságát saját magatartásával is előmozdítani. A tagsági viszony megszűnése 9.§ A tagsági viszony megszűnik: a) a tag kilépésével, b) kizárást kimondó jogerős fegyelmi határozattal, c) a tagok sorából való törléssel, d) a tag halálával, 10. § Kilépési szándékát a tagnak írásban kell bejelentenie. 11.§ A tagkizárás csak fegyelmi határozattal rendelhető el. 12. § (1) Az Egyesület Elnöksége törli a nyilvántartásból az a tagot, aki a) kilépett, b) az éves tagdíjfizetési kötelezettségének önhibájából a tárgyév szeptember 30. napjáig tett eleget, c) meghalt, d) jogerős határozattal kizártak. (2) A törlésről hozott határozatot haladéktalanul meg kell küldeni – a tag halálának esetét kivéve – a törölt tagnak. Fegyelmi eljárás 13. § A fegyelmi eljárás részletes szabályait, a fegyelmi vétségeket és a fegyelmi büntetéseket a Fegyelmi Szabályzat állapítja meg. III. fejezet AZ EGYESÜLET TESTÜLETI SZERVEI Küldöttközgyűlés 14.§ (1) A Küldöttközgyűlés az Egyesület legfőbb szerve. A Küldöttközgyűlés a tagság összességét képviseli, annak nevében az Egyesületi feladatait és célkitűzéseit érintő minden kérdésben dönthet. (2) A Küldöttközgyűlés tagjai a megválasztott küldöttek. (3) Ha nem küldött, meg kell hívni tanácskozási joggal az Elnökség tagjait, a) Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság tagjait, b) a területi (helyi) szervezetek elnökeit, titkárait, c) a főtitkárt. (4) A Küldöttközgyűlés küldött tagjait a területi szervezetek tagjainak választógyűlései nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel öt évre választják. (5) A területi szervezetekhez nem tartozó tagok képviseletét ellátó személyeket a területi szervezetek megválasztott négy küldöttéből és az Elnökség egy tagjából álló öttagú Jelölő Bizottság jelöli ki. 15.§ (1) Az illetékességi területen (megye, város, régió) bejegyzett – nyilvántartott – minden ötven tag után egy küldöttet kell választani, illetőleg a 14. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kiválasztani. Ha az Egyesület taglétszáma ötezer fölé emelkedik, minden száz tag után egy küldöttet kell választani. Területi szervezeti egység akkor is választ egy küldöttet, ha taglétszáma nem éri el az ötven, illetőleg a száz főt. (2) Küldöttválasztó gyűlések részletes ügyrendjét, a választás szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. 16. § A Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a) az Alapszabály és a Fegyelmi Szabályzat megállapítása, annak kiegészítése és módosítása, b) az Elnökség, a Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság tagjainak megválasztása, felmentése, c) az Egyesület feladatainak meghatározása, tevékenységének értékelése, d) az Egyesület gazdálkodásáról szóló beszámoló megtárgyalása, e) a Felügyelő Bizottság beszámoltatása a munkájáról, valamint az Egyesület pénzügyi és gazdálkodási tevékenységével kapcsolatos megállapításairól, f) határozathozatal az Egyesületnek más egyesülettel való egyesüléséről, valamint az Egyesület feloszlatásáról, g) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály küldöttközgyűlési (közgyűlési) hatáskörbe utal, vagy az Elnökség a Küldöttközgyűlés elé terjeszti, h) a közhasznúsági jelentés és a szervezet működéséről szóló beszámoló elfogadása. 17. § (1) A Küldöttközgyűlést évente egyszer április 30-ig össze kell hívni. (2) Össze kell hívnia Küldöttközgyűlést, ha a) az Elnökség javasolja, b) a küldöttek kétharmada ezt – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri, c) a Bíróság az ügyész keresete alapján összehívja [1989. évi II. törvény 16.§ f 2) bekezdés b) pont], d) a felügyelő szerv indítványára – annak megtételéről számított harminc napon belül. (3) A Küldöttközgyűlést az Egyesület elnöke hívja össze. A napirendet tartalmazó meghívót az ülés kitűzött időpontja előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a Küldöttközgyűlés valamennyi tagjának. (4) A Küldöttközgyűlésen az Egyesület elnöke – akadályoztatása esetén a helyettese – elnököl. (5) A Küldöttközgyűlés összehívásának és levezetésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. E szabályzat tartalmazza a közhasznú szervezetekre vonatkozó és az Alapszabályban nem részletezett rendelkezéseket. (6) A Küldöttközgyűlés ülései nyilvánosak. 18.§ (1) A Küldöttközgyűlés határozatképes, ha a küldöttek legalább fele + egy fő jelen van. Ha határozatképesség hiánya miatt a Küldöttközgyűlést el kell halasztani, a tizenöt napon belül másodszorra összehívott Küldöttközgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A Küldöttközgyűlés jelenlévő tagjait feltüntető jelenléti ívet kell készíteni. (2) A Küldöttközgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza meg. (3) A Küldöttközgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685.§ b) pont], élettársa a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerint juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott juttatás. (4) A Küldöttközgyűlés kétharmados szavazattöbbséggel és nyílt szavazással határoz az Alapszabály megállapításáról és módosításáról, valamint az Egyesületnek más egyesülettel való egyesüléséről és az Egyesület feloszlásáról. (5) A Küldöttközgyűlés egyszerű szavazattöbbséggel, nyílt szavazással választja meg az Elnökség tagjait és póttagjait, valamint a Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság tagjait. A Küldöttközgyűlés határozhat úgy is, hogy titkos szavazást tart. 19. § (1) A Küldöttközgyűlésről három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A Küldöttközgyűlésről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a jelenlévők nevét, a javaslatok, előterjesztések és felszólalások lényegét, a szavazásra feltett kérdéseket és a szavazás eredményét, valamint a meghozott határozatok tömör szövegét. Az írásbeli javaslatokat, jelentéseket, beszámolókat és a jelenléti ívet mellékletként a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (3) Az Egyesület működésével kapcsolatban nyilvántartást kell vezetni. Ebben fel kell tűntetni a Küldöttközgyűlés a) határozatainak tartalmát, b) határozatainak időpontját és hatályát, c) a határozatot támogatók és ellenzők arányát. (4) A Küldöttközgyűlés határozatait az Egyesület internetes honlapján hozza nyilvánosságra. Elnökség 20. § (1) Az Elnökség az Egyesület képviseleti és vezető (operatív) szerve. (2} Az Elnökségnek tizenegy tagja van, akiket a Küldöttközgyűlés öt évre választ. (3) Az Elnökség üléseinek állandó meghívottja a Főtitkár. Üléseire – a napirendtől függően – egyesületi tagok és olyan szakértők is meghívhatók, akik nem tagjai az Egyesületnek. (4) Az Elnökség üléseit évente legalább négy alkalommal – szükség esetén többször össze kell hívni. (5) Az Elnökség munkáját az Elnök irányítja. (6) Az Elnökség határozatait írásba kell foglalni, s azokon a határozat sorszámát, a határozathozatal időpontját, valamint a határozatban megállapított feladat végrehajtásának felelősét és határidejét, továbbá az "igen"-nel, "nem"-mel szavazók, valamint a tartózkodók nevét fel kell tüntetni. A határozatokat a helyi (területi) szervezetek elnökeinek meg kell küldeni, akik kötelesek gondoskodni arról, hogy azokat a tagság megismerhesse. (7) Az Elnökség a tevékenységért a Küldöttközgyűlésnek felelősséggel tartozik, s munkájáról köteles annak beszámolni. (8) Az Elnökségre is megfelelően vonatkoznak a 18.§ (3) bekezdésben foglalt rendelkezések. (9) Kizárt, illetve törölt tag nem lehet az Elnökség tagja. (10) Az Elnökségi ülésen a távollévő elnökségi tagot másik elnökségi tag meghatalmazás alapján teljes jogkörrel képviselheti. (11) Az Egyesület Elnöksége – a Felügyelő Bizottság, illetőleg a Fegyelmi Bizottság véleményének kikérése után – kezdeményezheti azoknak a tisztségviselőknek a leváltását, akik nem a szabályzatoknak, s általában a törvényességnek megfelelően végzik tevékenységüket. 21.§ Az Elnökség hatáskörébe tartozik: a) a Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatok előkészítése, b) az egyesületi tevékenységről, a megyei szervezetek, csoportok, országos szakosztályok eredményeiről, fejlődéséről, az élővilág védelmének helyzetéről, a célkitűzések megvalósításáról szóló beszámoló, valamint a következő évi célkitűzésekre és feladatokra vonatkozó javaslatok megvitatása, c) az éves pénzügyi és gazdálkodási tevékenységről és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló, valamint a következő évi költségvetés bevételi % összegeire és a kiadások előirányzatára vonatkozó tervezet megvitatása, továbbá az Egyesület évi költségvetésének kialakítása, d) az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának, Munkaügyi Szabályzatának, Leltározási Szabályzatának, Pénzgazdálkodási Szabályzatának, valamint esetleges egyéb szabályzatainak megállapítása, e) az Egyesület állatvédelmi vonatkozású hazai és nemzetközi programjának és rendezvényeinek jóváhagyása, f) az Egyesületnek gazdálkodó vagy társadalmi szervezettel való együttműködésre vonatkozó javaslat kidolgozása, valamint az együttműködési szerződés megkötése, g) a Küldöttközgyűlés összehívásának előkészítése és javaslattétel a napirendre, h) a két Küldöttközgyűlés között lemondott, tisztségétől megvált, tagnyilvántartásból törölt elnökségi tag helyére az Elnökség új tagot – kooptálhat – választ. Az új tagra az Elnökség tagjai tehetnek javaslatot. A soron következő Küldöttközgyűlésen a kooptált tag megválasztását Küldöttközgyűlési határozattal meg kell erősíteni, i) határozat hozatala szakbizottságok és szakosztályok, valamint a területi szervezeti egységek létrehozásáról, j) a Fegyelmi Bizottság által első fokon hozott fegyelmi határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálása, k) az Egyesület költségvetésének és pénzügyi helyzetének a Felügyelő Bizottság által történő megvizsgálásáról szóló tájékoztatók megvitatása; l) az Egyesület működéséhez szükséges – egymillió forintértéket meghaladó – szerződések jóváhagyása; m) a Főtitkár tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása, javadalmazásának megállapítása, mely jogát az Elnökre átruházhatja; n) a tagsági díj összegének megállapítása; o) az Egyesület működése, anyagi bázisának biztosítása érdekében gazdasági társaságot alapíthat a gazdasági társaságokról szóló hatályos törvényi rendelkezések alapján, p) a "Herman Ottó Emlékérem", illetve díszoklevél adományozása. 22. § (1) Az Elnökség munkáját éves munkaprogram és ülésterv alapján végzi. (2) Az Elnökség üléseit az Egyesület Elnöke vagy – távollétében felkért elnökhelyettese írásban hívja össze. A meghívónak az ülések napirendjét is tartalmaznia kell. Az ülést az Egyesület elnöke, illetőleg felkért helyettese vezeti. (3) Az Elnökség határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint fele jelen van. Ha az Elnökség határozatképes, határozatait a jelenlévő tagok szavazattöbbséggel és nyílt szavazással hozzák meg. (4) Az Elnökség hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásával kapcsolatos operatív jellegű ügyekben az Elnökség – ülésen kívül – távbeszélőn vagy írásban történő szavazással is dönthet. Erről jegyzőkönyvet kell készíteni. (5) Az Elnökség ülései nyilvánosak. Határozataira is vonatkoznak a 19. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések. Felügyelő Bizottság 23. § (1) A Küldöttközgyűlés ötévi időtartamra háromtagú Felügyelő Bizottságot választ (2) A Felügyelő Bizottság Elnökét a Bizottság tagjai a Jelölő Bizottság Elnökének javaslatára a Bizottság tagjai sorából egyszerű szavazattöbbséggel, titkosan, ötévi időtartamra választják meg. (3) A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai az Egyesületben semmiféle más tisztséget nem viselhetnek. (4) Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezetőszerv (Küldöttközgyűlés, Elnökség) elnöke vagy tagja, b) az Egyesülettel, mint közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) az Egyesület cél szerinti juttatásából – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást – részesül, d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]. (5) A Felügyelő Bizottság Elnöke az Elnökségi Ülésen történt részvétele után tizenöt napon belül köteles a Felügyelő Bizottságok összehívni és tájékoztatni az ott elhangzottakról. (6) A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak két tanú előtt tett írásbeli nyilatkozatban ki kell jelenteniük, hogy nem állnak a hatályos közhasznú szervezetekről szóló törvényben megjelölt kizáró ok hatálya alatt. 24. § (1) A Felügyelő Bizottság elnöke állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vesz az elnökség ülésein. Akadályoztatása esetében az Elnökség ülésein ugyanilyen joggal az általa kijelölt bizottsági tag vesz részt. (2) A Felügyelő Bizottság elnöke az elnökségi ülésen történt részvétele után tizenöt napon belül köteles a Felügyelő Bizottságot összehívni és tájékoztatni az ott elhangzottakról. 25. § (1) A Felügyelő Bizottság éves ellenőrzési terv alapján működik, amelyet az Elnökség hagy jóvá. Kötelezően júliusban és decemberben tart ülést, egyébként szükség szerint. (2) A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. (3) A Felügyelő Bizottság határozatképességéhez az Elnökön kívül még legalább egy tag jelenléte szükséges. Határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. 26. § (1) Az Elnök írásban köteles bejelenteni az Egyesület Elnökének és Főtitkárának az ellenőrzés megkezdését. (2) Az ellenőrzéseknél a Felügyelő Bizottság az irányadó jogszabályok figyelembevételével jár el. 27.§ (1) A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesületi munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, s azokat megvizsgálhatja. (2) A Felügyelő Bizottság feladata különösen: a) az Egyesület pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata, b) az Egyesület költségvetésének és pénzügyi helyzetének évente legalább kétszer történő megvizsgálása és a vizsgálatok eredményéről az intézkedésre jogosult vezetőszerv tájékoztatása, c) az éves mérleg {zárszámadás) felülvizsgálata, d) a vagyonleltár vizsgálata, e) a gazdálkodás szabályszerűségének, a költségvetési előirányzatok realitásának évenkénti megvizsgálása, f) mindazoknak az intézkedéseknek a megtétele, amelyek a közhasznú szervezetekről szóló hatályos törvényben foglalt rendelkezések folytán szükségesnek mutatkoznak. (3) Ha a Felügyelő Bizottság az ellenőrzés során szabálytalanságot, vagy rendellenességet tapasztal, azok megszüntetésére írásban azonnal fel kell hívnia az intézkedésre jogosult vezetőszerv figyelmét. (4) Az ellenőrzés befejezése után legkésőbb tizenöt nappal írásbeli jelentést kell az Intézkedésre jogosult vezetőszerv részére készíteni. (5) A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását az abban meghatározott határidő leteltétől számított harminc napon belül utóvizsgálat útján ellenőrizni kell. Ennek eredményéről a Bizottság ugyancsak írásban köteles számot adni az intézkedésre jogosult vezető- szervnek. (6) A Felügyelő Bizottság Elnöke gondoskodik arról, hogy az éves ellenőrzési tervekről, azok végrehajtásáról, az írásbeli jelentésekről, az azokra tett intézkedésekről szabályszerű nyilvántartás álljon rendelkezésre. 28.§ (1) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy: a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény {mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetőleg enyhítése az intézkedésre jogosult vezető döntését teszi szükségessé, b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. (2) A Felügyelő Bizottság indítványára – attól számított harminc napon belül – az intézkedésre jogosult vezetőszervet össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. (3) A Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni az Ügyészséget, mint a törvényességi-felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg. (4) A Felügyelő Bizottság részletes tevékenységét és ügyrendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Fegyelmi bizottság 29. § (1) A Fegyelmi Bizottság három tagját a Küldöttközgyűlés választja ötévi időtartamra.. Az egyik tagnak jogi végzettséggel kell rendelkeznie. (2) A Fegyelmi Bizottság Elnökét a Bizottság tagjai a Jelölő Bizottság Elnökének javaslatára a Bizottság tagjai sorából egyszerű szavazattöbbséggel, titkosan, öt évi időtartamra válaszfiák meg. (3) A Fegyelmi Bizottság határozatképességéhez az Elnökön kívül még legalább egy tag jelenléte szükséges. Határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. (4) A Fegyelmi Bizottság feladata az Egyesület tagjai ellen az első fokú fegyelmi eljárás lefolytatása. (5) A Fegyelmi Bizottság működését és eljárási szabályai a Küldöttközgyűlés által jóváhagyott Fegyelmi Szabályzat állapítja meg. Szak – ad hoc – bizottságok 30.§ (1) Az Elnökség javaslattevő, véleményező és szaktanácsadó szervként szak – ad hoc – bizottságokat hozhat létre. (2) A szakbizottságok feladatát és működési kőrét, valamint tagjainak számát az Elnökség határozza meg. (3) A szakbizottságok elnökeit és tagjait a bizottsági munkában való részvételre az Egyesület Elnöke kéri fel. Olyan személy is felkérhető, aki nem tagja az Egyesületnek. (4) A szakbizottság üléseire tagjain kívül meg kell hívni az Egyesület Főtitkárát. Az ülésre más személyek is meghívhatók. Indokolt esetben több szakbizottság együttes ülést tarthat. (5) Az Elnökség – a mozgalmi jelleg erősítése érdekében – szakmai (állatorvosi, írói, újságírói, művészeti pedagógiai, stb.) klubot hozhat létre. (6) A szakbizottságok és klubok működésével kapcsolatos rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. IV. fejezet AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELŐI Az Elnök 31. § Az Egyesület Elnökét – aki egyben az Elnökség vezetője is -, valamint az Elnök két helyettesét a Küldöttközgyűlés által megválasztott Elnökség saját tagjai közül, nyílt szavazással őt év időtartamra, egyszerű szavazattöbbséggel választja meg. 32.§ (1) Az Elnök feladata különösen: a) vezeti és szervezi az Elnökség munkáját, b) összehívja és vezeti az Elnökség üléseit és ezeken rendszeresen beszámol a munkájáról, c) képviseli az Egyesületet, kapcsolatot fari az állami, társadalmi és gazdálkodó szervekkel, valamint külföldi állat- és természetvédő szervezetekkel, d) intézkedik és dönt a Küldöttközgyűlés, vagy az Elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben, e) a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott keretek között utalványozási és munkáltatói jogkört gyakorol, f) Egymillió Ft értékhatárig az Egyesület nevében kötelezettségeket vállalhat. A kötelezettség vállaláshoz az Elnökség utólagos jóváhagyását ki kell kérnie. (2) Az Elnök nem állhat az Egyesülettel munkaviszonyban. Az Elnökhelyettesek 33. § (1) Az Elnök távollétében, vagy akadályoztatása esetén a felkért elnökhelyettes vezeti az Elnökség üléseit. Az Elnök távollétében egyéb vonatkozásban is gyakorolja az elnöki hatáskört. (2) Az Elnökhelyettes nem állhat az Egyesülettel munkaviszonyban. V. fejezet AZ EGYESÜLET ALKALMAZOTTAI Főtitkár 34.§ (1) A Főtitkárt az Egyesület Elnöksége nevezi ki ötévi időtartamra. (2) A Főtitkár – fő vagy mellékállásban – az Egyesület alkalmazottja, felette a munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja. 35. § (1) A Főtitkár hatásköre és feladata különösen: a) az Alapszabály, a Küldöttközgyűlés, az Elnökség határozatainak, valamint az Elnök utasításainak megfelelően teljes jogkörrel és felelősséggel az Egyesület operatív vezetője, b) gondoskodik a jogszabályok, az Alapszabály, és egyéb szabályzatok rendelkezéseinek megtartásáról, a Küldöttközgyűlés az Elnökség és az Elnök határozatainak (döntéseinek) végrehajtásáról, c) a helyi adottságokat figyelembe véve szervezi és ellenőrzi a határozatok és az utasítások végrehajtását, intézkedik a végrehajtás során felmerülő ügyekben és intézkedéseiről, döntéseiről rendszeresen tájékoztatja az Elnökséget, d) az Elnökség által megállapított költségvetésnek megfelelően irányítja az Egyesület gazdálkodását, e) gondoskodik az Egyesület vagyoni forrásainak az Egyesület céljaira történő felhasználásáról, f) az Elnökség által meghatározott feltételekkel és pénzügyi keretek között szerződéseket köthet, amelyekről az Elnököt vagy Elnökhelyettest – ha előzetesen nem kérte a véleményűket – három napon belül köteles tájékoztatni, g) gondoskodik az egyesületi munka szervezésével, az egyesületi szervek üléseinek előkészítésével, az egyesületi tevékenységgel kapcsolatos ügyviteli és adminisztrációs feladatok ellátásáról, valamint a helyi (területi) szervezetek információval való ellátásáról (határozatok, főbb eredmények, nyomtatványok, nyilvántartások, stb.), h) a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott keretek között utalványozási jogkört gyakorol, i) az egyesületi alkalmazottak tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat és javadalmazásukat illetően, előterjesztést készít az Elnök részére, j) intézkedik és dönt a Küldöttközgyűlés és az Elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben, k) elkészíti a közhasznú jelentést. (2) A Főtitkár munkájáról köteles az Elnökségnek minden ülésen beszámolni. (3) A Főtitkár hatáskörét, feladatait egyebekben a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. (4) A könyveléssel megbízott személlyel együttműködik, biztosítja a számviteli törvényben meghatározott feladatokhoz, a gazdálkodásról szóló kimutatáshoz szükséges adatokat, illetve azok határidőre való beszerzését. VI. fejezet AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA 36. § (1) Az Egyesület a rendelkezésre álló vagyoni eszközökkel az Alapszabályban meghatározott testületi szervei által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat. (2) Az Egyesület gazdálkodására a számvitelről és közhasznú szervezésekről szóló hatályos törvények rendelkezései az irányadók. (3) Az Egyesület cél szerinti tevékenységéből, illetőleg vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. 37. § (1) Az Egyesület vagyona lehet a) ingó és ingatlan dolog, b) készpénz, c) vagyoni követelés. (2) Az Egyesület bevételei: a) az alapítótól, az államháztartás alrendszerétől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetőleg adomány, b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, d) a tagdíj, e) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel, f) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel, g) természetes és jogi személyek rendszeres vagy eseti adományai, h) végrendeletei juttatások, i) rendezvények bevételei, j) szolgáltatások ellenértéke, k) esetleges egyéb bevételek. (3) Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az Elnök írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Az adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. Az adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában piaci áron kell nyilvántartásba venni. 38. § (1) Az Egyesület költségei: a) az Egyesület közhasznú tevékenysége érdekében felmerült közvetlen és közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), b) az Egyesület egyéb cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült közvetlen költsége (ráfordítások, kiadások), c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen és közvetett költségek (ráfordítások, kiadások). (2) Az (1) bekezdésben meghatározott költségek közé tartoznak: a) az Egyesület Titkárságával (központi irodájával) kapcsolatos személyi és dologi kiadások, b) az Egyesület szervezeti egységeinek (szakosztályok, területi szervezeti egységek, stb.) működésével kapcsolatos személyi és dologi kiadások, c) a természet- és állatvédelem céljait szolgáló eszközök (állatotthon, gépjármú, berendezési és felszerelési tárgyak, stb.) létesítésével, fenntartásával és karbantartásával kapcsolatos kiadások, d) a természet- és állatvédelmet szolgáló propaganda és ismeretterjesztő kiadványok költségei, e) az Egyesület működését és gazdálkodását ismertető kiadványok készítésének és terjesztésének költségei, f) az Egyesület cél szerinti feladatainak ellátásával kapcsolatban felmerülő egyéb kiadások. 39. § Az Egyesület a tartozásaiért a saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Közhasznúsági-jelentés 40. § (1) Az Egyesület – mint közhasznú szervezet – köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A jelentést a Főtitkár készíti el, és a Küldöttközgyűlés fogadja el. (2) A közhasznú jelentésnek tartalmaznia kell: a) számviteli beszámolót, b) a költségvetési támogatás felhasználását, c) a vagyon felhalmozásával kapcsolatos kimutatást, d) a cél szerinti juttatások kimutatását, e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, f) az Egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, g) az Egyesület közhasznú tevékenységéről szóló rövid tartalmi beszámolót. (3) Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. (4) A közhasznúsági jelentés szerinti számviteli beszámoló [(2) bekezdés a) pontja] az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti. 41. § Az Egyesület a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles tartozásait rendezni. VII. fejezet TERÜLETI (HELYI) SZERVEZETI EGYSÉGEK Területi és helyi szervezeti egységek létrejötte és megszűnése 42. § (1) Területi (helyi) szervezeti egység legalább tíz tag kérésére hozható létre. (2) Területi (helyi) szervezeti egység nem jogi személy. (3) A költségkeret felhasználásáról a Szervezet Elnöke januárban és júliusban, írásban tételesen tájékoztatja az Elnökséget, továbbá a következő hat hónapra költségvetési tervet készít, (4) A területi (helyi) szervezeti egység saját bevételei, és a kapott támogatások felhasználásáról önállóan dönt. 43.§ (1) A területi (helyi) szervezeti egység határozatképes taggyűlésen nyílt, vagy – többségi határozattal – titkos szavazással és egyszerű szavazattöbbséggel ötévi időtartamra elnököt, titkárt, szükség esetén gazdasági vezetőt választ. (2) A területi (helyi) szervezeti egység az Egyesület Alapszabályában és belső szabályzataiban foglaltaknak megfelelően fejti ki tevékenységét, ezek alapján saját szabályzatokat készíthetnek, melyet az Elnökség hagy jóvá. (3) A területi (helyi) szervezeti egység, valamint ennek elnöke, titkára és gazdasági vezetője jogállását, feladatait, a pénzügyi gazdálkodás rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni. (4) A területi (helyi) szervezeti egység a (2) és (3) bekezdésben említett szabályzatokkal összhangban álló {azoknak nem ellentmondó), a saját helyi sajátosságoknak megfelelő saját szervezeti és működési szabályzatot is készíthet, amelyet az Egyesület Elnöksége hagy jóvá. A jóváhagyott szabályzat az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete. (5) A területi (helyi) szervezeti egység elnöke a gazdálkodásról pénzügyi beszámolót a számviteli politikában, és az Elnökség által kiadott határozatokban megadott módon és időszakokban elküldi az Elnökségnek. (6) A területi (helyi) szervezeti egység elnöke tárgyévet követő február 28-ig elkészíti az éves jelentést (pénzügyi és szakmai beszámoló). 44. § A területi (helyi) szervezeti egység megszűnik, ha megszűnését az Egyesület Elnöksége határozattal megállapítja azért, mert a) taglétszáma tíz fő alá csökkent, vagy b) működésének feltételei nincsenek biztosítva, c) feloszlatja önmagát. VIII. fejezet AZ EGYESÜLET MEGSZÜNÉSE 45. § (1) Az Egyesület megszűnik, ha a) feloszlását a Küldöttközgyűlés elhatározza, b) más egyesülettel egyesül, c) a bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja a megszűnését, mert legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartóan tíz alá csökken ( 1989. évi II. törvény 16. § (2) bek. e.) pont]. d) a bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja, mert működése bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg, vagy mások jogainak és szabadságának sérelmével jár [1989. évi II. törvény 2.§ (2) bele. d) pont]. Felügyelet 46. § (1) Az Egyesület működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol (1989. évi II. törvény). (2) Az Egyesület olyan tevékenysége felett, amelyet jogszabály feltételhez köt, vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol (1989. évi II. törvény). (3) Az Egyesület feletti adóellenőrzést az Egyesület székhelye szerint illetékes adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését, pedig az Állami Számvevőszék látja el (1997. évi CLVI.törvény). Vegyes és határba léptető rendelkezések 47.§ (1) Az Egyesület alapítását a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 73.593/1967. szám alatt vette nyilvántartásba. (2) Az Egyesület legutóbb módosított Alapszabályát a Fővárosi Bíróság 1989. november 9. napján 520 sorszám alatt vette nyilvántartásba. (3) Jelen Alapszabályt az Egyesület 1998. évi április 25-én tartott Küldöttközgyűlése fogadta el, s léptette hatályba, majd korrigálás után egyhangú szavazással 2000. december 9-i közgyűlése erősítette meg. (4) Az Alapszabály 20.§ (2) és (3) bekezdésében történt módosítást az Egyesület 2003. június 14-én megtartott küldöttközgyűlése egyhangúlag, ellenszavazat nélkül megszavazta. (5) Az Alapszabály 3.§ (1) bekezdésének r) és s) pontokkal tőmént kiegészítését, a 3.§ (2) bekezdésének módosítását és a 3.§ (6)-os ponttal történt kiegészítését, valamint az 5.§ (5) ponttal történt kiegészítését az Egyesület 2003. november 29-én megtartott küldöttközgyűlése egyhangúlag, ellenszavazat nélkül megszavazta.